Jövőre – az idei 3,9 milliárd forinttal szemben – mintegy 6,9 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatal szakorvosok itthon tartását elősegítő ösztöndíjprogramra. A szakorvosképzést már ez év júliusától átalakítják oly módon, hogy a rezidensek felmenő rendszerben nem egy-egy konkrét kórházzal, egyetemmel, hanem az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal szerződnek, és illetményüket is központi költségvetési forrásból biztosítják.
A jövő évi költségvetési tervezet szerint az ideinél mintegy 3 milliárd forinttal több, csaknem 6,9 milliárd forint juthat 2016-ban a fiatal szakorvosok ösztöndíjprogramjára. Részben e többletforrással szeretnék elérni, hogy minden fiatal orvos, aki szeretne, részt vehessen támogatott szakképzésben.A szakorvosjelöltek számára 2011 óta működtetett Markusovszky-ösztöndíjprogram és a kórházi-klinikai szakgyógyszerészjelölteknek meghirdetett Than Károly-ösztöndíj havonta nettó 100 ezer forint pluszjuttatást jelent. Az ösztöndíjasnak a támogatás fejében vállalnia kell, hogy miután szakvizsgát szerzett, az ösztöndíj folyósításával azonos ideig Magyarországon dolgozik, és nem fogad el hálapénzt. A leendő házi gyermekorvosok – azonos feltételek mellett – a Méhes Károly-, a leendő sürgősségi szakorvosok pedig a Gábor Aurél-ösztöndíjra pályázhatnak minden évben, amelyek összege, hiányszakmákról lévén szó, már havi 200 ezer forint. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a közelmúltban egy interjúban arról beszélt, hogy idén minden eddiginél többen, 838-an jelentkeztek ösztöndíjasnak, és mivel ez évtől már minden jelentkezőt be is fogadnak a programba, ezzel 2500-ra nő az ösztöndíjas rezidensek száma. Ugyancsak az államtitkár jelentette be nemrégiben, hogy szintén a jövő évtől, felmenő rendszerben, a kezdő orvosoknak a szakképzettség megszerzése után is az ösztöndíjhoz hasonló összeggel növelt bért garantálnának. A megemelt bért minden frissen végzett szakorvos megkapná.

Januárban folytatódhat a bérrendezés.

Remény van arra, hogy július 1-jével folytatódjon a 2012-ben megkezdett béremelés az egészségügyben – ezt idén áprilisban, a kórházigazgatók éves konferenciáján mondta Zombor Gábor államtitkár. A remény azonban szertefoszlani látszik, és úgy tűnik, hogy – ahogyan az azóta megjelent nyilatkozatokban is elhangzott – csak januártól folytatódhat a bérrendezés. Ez azonban csak a frissen végzett szakorvosokat és az úgynevezett mozgóbérben – munkahelyi pótlékban, túlórában stb. – részesülő egészségügyieket érinti majd. Az intézkedésre 15,8 milliárdot szánnak.

A szakorvosképzést már ez év júliusától átalakítják oly módon, hogy a rezidensek az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal (ENKK) is szerződnek, illetményüket pedig központi költségvetési forrásból biztosítják. A szakorvosjelöltek munkáját segítő és felügyelő oktatók – az új szakképzési koncepció szerint megemelkedő – díjazása is az ENKK költségvetésében szerepel majd. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke lapunknak azt mondta: a kormány erőfeszítései ellenére tavaly 15 százalékkal több 29 évesnél fiatalabb orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges iratokat, mint egy évvel korábban. Az elvándorlás üteme tehát nem csökkent, mert annak nem csak és kizárólag anyagi okai vannak. „Többször felhívtuk a figyelmet, hogy az ösztöndíjak önmagukban nem jelentenek megoldást” – fogalmazott Dénes Tamás, aki szerint ezt igazolja az is, hogy bár valóban több fiatalt fogadtak be idén az ösztöndíjrendszerbe, a 2014-ben végzetteknek mindössze a 40 százaléka érdeklődött a pályázati lehetőségek iránt. Az elnök szerint a betegbiztonság, amely korábbi felmérésük alapján az ellátórendszerben dolgozók szerint is csak elméletben garantált, csak akkor fog javulni, ha az összes egészségügyi dolgozóra kiterjedő, kiszámítható bérrendezésbe kezd a kormány. A gyógyítók alacsony létszáma az egészségügy leggyengébb láncszeme, a gyakorlatban csak azért működik még az ellátórendszer, mert az orvosok és a nővérek is erejükön felül teljesítenek – húzta alá Dénes Tamás.

http://www.napigazdasag.hu/cikk/46811/

Feedback